Mit tanulhat egy konyhakertész egy édesburgonyatermelőtől? Egyebek között azt, hogyan lehet minimális munkával őrületes kalóriamennyiséget megtermelni otthon. Kovács Andrással beszélgettem, aki a legnagyobb magyar batátatermelő, a Ko-Ko Kft. családi vállalkozás tagja. Kertkaland-interjú következik: termesztési tippek profiktól laikusoknak.
Más növényekkel összehasonlítva szerintem szuperkönnyű dolog Magyarországon édesburgonyát termelni, pedig nem vagyunk kimondottan trópusi ország. Van bármi, amit érdemes tennünk egy házikertben a batátabarátabb környezet kialakításáért?
A gazdaságos termeszthetőság szempontjából Magyarország az édesburgonya északi határa, de egy-egy jó évben, ha van körülbelül 90 meleg nap, még akár Svédországban is sikerülhet.
Az édesburgonya annyira hőigényes, hogy 15 fokos talajhőmérséklet alatt nem is érdemes kiültetni, ami homokos talajon május végét, agyagos talajon június elejét jelenti Magyarországon. Nincs értelmes sietni vele, mert már 10 fokos levegőhőmérsékletnél is károsodik a növény és alacsony. Igazán intenzíven pedig 25 és 35 fok között kezd nőni, ilyenkor tud a gyökereibe raktározni.
Nálunk arra érdemes odafigyelni, hogy erősen napsütötte területre kerüljön. A fóliasátor vagy a fátyolfóliás takarás is növelheti a hozamot. Még az 50 fokos fóliasátrat is jól bírja.
Ha egy mód van rá, jó ötlet fekete agroszövettel fedni a talajt, hogy a növekvő lombozat ne gyökeresedjen le ezer helyen, mert akkor rengeteg apró gumónk lesz. Ez melegíti is a szezon kezdetén. Az alternatíva, hogy szépen feltépkedjük időről időre a legyökerezni kezdő hajtásokat.
Hogyan érdemes a talajt előkészíteni? Nekem már termett szépen ásatlan agyagban is, de a felszedés azért nem volt egyszerű.
A mi tapasztalataink szerint a homokos területeken, alacsony bakhátban a legjobb termeszteni. Erősen kötött talajnál pedig a dupla, vagy akár tripla lazítást is javasolnék, hogy az aprómorzsás talajban sekélyen tudjanak terjedni a gyökerek.
Mi a helyzet a tápozásával, mi vált be?
Jó tudni, hogy az édesburgonyatermést kimondottan el lehet rontani, ha túl sok a nitrogén a talajban. Olyankor csak a lombozat nő, alig lesz gumó. Az első hónapban van szüksége nitrogénre, utána inkább foszforra és káliumra, a tenyészidejének a végen pedig szinte csak káliumra. Ha valaki műtrágyát használ, akkor egy 1:2:3 NPK-t keressen.
A szerves trágyával egyszerűbb talán a helyzet: ha előre, ősszel vagy tavasz elején kitesszük a trágyát és utána levélzöldségekkel felszivatjuk a nitrogént, pont alkalmas lesz a talaj az édesburgonyának. Ha kevés a foszfor, akkor nem tudnak megvastagodni a gyökerekben a raktározó gumók.
Akkor sikerült jól beállítanunk a talajt, ha egy tő alatt 5 darab közepes-nagyobb gumót találunk.
Öntözés ügyében hogyan gondolkodjunk?
Az édesburgonya nem rettentően szomjas növény, nagyjából úgy lehet öntözni, mint a paprikát. Ez azt jelenti, hogy homokos talajon kánikula idején elkel háromnaponta is az öntözés, de egyébként hetente elegendő. Inkább kisebb adagokban érdemes gyakrabban öntözni, hogy ne menjenek túl mélyre a nedvességet kereső gyökerek, mert aztán áshatunk le utánuk. Ez különösen fontos a kiültetéskor. Négyzetméterenként körülbelül 20-25 liter víz kell neki hetente, ha nem esik ennyi eső.
Az otthoni palántázásra milyen technika a jó szerinted?
Alapvetően arra buzdítanék mindenkit, hogy inkább vásároljon palántát, akár tőlünk. A bolti gumók jelentős része csírázásgátlós importból származik, azzal azért nem feltétlenül lesz sikerünk. A hazai biobatáták újravetése viszont azzal a kockázattal jár, hogy felhalmozódnak a betegségek, vagyis elsősorban a levéltetvek által terjesztett vírusok, s így a következő generációnak már nagyon visszaesik a termőképessége.
Ha végig körbeásott fátyolfólia alatt tartjuk, az jó megoldás lehet a vírusos leromlás elkerülésére?
Igen, ez kint tartja a levéltetveket, de tudomásom szerint szinte csak szaporítóanyag termelésére használják.
Ha mégis próbálkoznánk az otthoni csíráztatással, melyik módszert javaslod?
A vízben csíráztatást semmiképp, mert a párolgó víz hűti a környezetet és elrohadhat a gumó. Sokkal jobb ötlet sekélyen beültetni egy cserépbe egy gumót és így gyökereztetni. Ha kicsírázott, és már önálló gyökérzetet kezdenek növeszteni a hajtások, könnyű leszedni róla, mehet rögtön a talajba, ha már elég meleg van kint.
A csíráztatás időtartamát azért elég nehéz jól belőni. Ha nincs elég meleg még kint, amikor elkészülnek a babanövények, inkább tartsuk a vetőgumón a hajtásokat vagy cserepezzük át őket?
Jobb ha a nem dugványozzuk el addig amíg nincs elég meleg. A cserepekben már nekiállnak raktározni a gyökerek 2 hét után és a formájukat meg fogják tartani kiültetés után is, így összetekeredett gyökereket találunk majd ősszel.
Növényvédelmi szempontból mi ellen kell megvédeni az édesburgonyát?
Az új fajták gombarezisztenciája nagyon jó, így elsősorban a levéltetvek, a cserebogár-pajorok és a drótférgek ellen kell csak védeni. Illetve, ahol ősgyepes terület szomszédságában van az édesburgonyás parcella, ott az egerek is problémát szoktak jelenteni.
Nálunk a bioparcellákon a pajorok és a drótférgek ellen csak a vetésforgóban alkalmazott talajfertőtlenítő növények váltak be: a mustárfélék és a facélia. Ezeket pár évente bevetjük. A levéltetű ellen narancsolajat használunk és ez elegendő is szokott lenni ahhoz, hogy kiszáradjanak. De azért a bióban valamennyi kártétellel együtt kell élni.
A csigák is szeretik az édesburgonyát, de ellenük elsősorban az ültetési helyszín kiválasztásával lehet védekezni: északi, árnyékos területre ne a batáta kerüljön, mert az elterülő lombozata alatt szuperül elszaporodnak a csigák. Napos, meleg, száraz helyre ültessük a palántákat és nem lesz velük gond.
